Megjelenítve ettől 1 eddig 6 összesen 6 hozzászólás érkezett.
Hosszú útunk során rátaláltunk erre a helyre, érdemes megpihenni egy kicsit.
Kávénak nevezett mosogatólevet kaptunk, és olyan dobozos üdítőt, amire valami trutyin kívül kiszáradt bogarak voltak ragadva. Ráadásul két motyogatóléért és két retkes üdítőért elkértek 1600-at. Gusztustalan és büdös is.
Petőfi Sándor járt utoljára ott, és neki sem tetszett annyira. Nézd csak meg a versét, amiben leírja.
Teljes retró hangulat, mintegy 40 évvel ezelőtt. A hölgy nagyon kedves és beszédes volt. Az árak átlagosak voltak, egy korsóval ittunk.
Csak kívülről vettem szemügyre.
,,Nos, mi a helyzet a feleségével?
Valószínűleg egy szép asszony lehetett valamikor régen.
De az idő már kegyetlenül ránehezedett erre a jó asszonyra,
Bár még csak ötven vagy ötvenöt évet nem lépte át.
A foszladozó, halvány haja olyan lett,
Mint a repce pora,
És melléje az irtózatos kinézete
Olyan, mint egy madárijesztő."
Petőfi Sándor költőnk így írt erről a kocsmáról 1847 januárjában, amikor betért ide egy kis borra vagy valami hasonlóra! Igaz, hogy az 1900-as évek elején leégett, de újjáépítették. Mindenképp érdemes ellátogatni ide a hely hangulata miatt. Elgondolkodni azon, hogy elődeink miket tettek, hová jártak. Nem tudom pontosan, milyen lehetett régen a hely, de elképzelhető, hogy hasonló látvány fogadta Sándorunkat is. A hölgy a pulthoz kissé mogorva, de egyébként beszélgethető vele. Egy "úriember" is ott volt a kocsmában, valószínűleg egy törzsvendég, aki vele lehetett kommunikálni. A higiénián lenne mit javítani, mivel valószínűleg ugyanazok a pókok, akik Petőfi idejében is itt voltak, azóta is szövik és bővítik a hálójukat! Mindenkinek ajánlom, aki erre jár Kőröstetétlen és Kocsér között, mindenképpen keressen fel ide."